A kooperációs modell
Világunk helyzete
A földtörténet hatodik kihalási hullámának időszakát éljük. Az ember birtokba vette a szárazföldet, meghódította az óceánt, behálózta a légkört, és ez a nagymértékű terjeszkedés, az intenzív emberi tevékenység, illetve az ezek által okozott negatív környezeti változások mára egészen odáig vezettek, hogy a szakemberek becslései szerint a vadon élő állatok 83%-át már elveszítettük, ebben az évszázadban pedig a megmaradt fajok akár fele is eltűnhet a bolygónkról.
Mire számíthatunk?
Ha a biodiverzitás folyamatosan csökkenő tendenciája ellen nem teszünk valamit, akkor Földünk egy élhetetlen hellyé válhat. Ahhoz, hogy érdemben vissza tudjuk fordítani a most zajló negatív folyamatokat, meg kell változtatnunk gondolkodásunkat és mindennapi gyakorlatunkat is.
Hogyan segíthetnek Földünk madarai?
Vándorló madárfajaink összekapcsolják az ökoszisztéma szerteágazó folyamatait, így képesek olyan kapcsolatok megteremtésére és fenntartására, amiket nagy távolságok és időbeli eltérések választanak el egymástól. Ökológiai funkcióik a talajteremtéstől egészen a főemlősök viselkedésének alakításáig terjednek, ezért a madárvilág minden egyes tagja kiemelkedően fontos szerepet foglal el az ökoszisztéma és a biodiverzitás egyensúlyának fenntartásában. Létük nélkülözhetetlen a földi élet fenntartásában, ebből következően az ember, mint faj fenntartásában is.
Madarak az antropogén világban
A legfrissebb jelentések szerint a madárfajok megközelítőleg felének az állománya hanyatlik, több populáció egyedszáma is kritikusan alacsony, és minden nyolcadik madárfaj a kihalás szélére került. A legutóbbi IUCN Vörös Lista szerint összesen 1409 faj státusza kedvezőtlen: 755 faj sebezhető, 423 veszélyeztetett és 231 faj súlyosan veszélyeztetett.
A mesterséges odúk szerepe
A mai magyar településeken és mezőgazdasági területeken az idősebb, odúkészítésre alkalmas vastagságú fák állománya alacsony, folyamatosan csökken, esetenként már el is tűnt. Az idősebb fás erdőfoltok, fasorok felaprózódtak, elszigetelődtek, és ez a folyamat az odúkészítő fakopáncsok és harkályok állományának csökkenéséhez is vezetett. Ha nincs elég harkály, nincs elég odú, ezért a leggyakoribb odúköltő fajok száma szintén kisebb, mint ahogyan azt egy kiegyensúlyozott fauna megkívánná. Mesterséges fészekodúk kihelyezésével azonban ellensúlyozni lehet ezt a negatív hatást, és egy odútelep kialakítása nem is akkora ördöngösség.
A gazdálkodók felelőssége
Az elmúlt évtizedek természetvédelmi törekvéseinek egyik legnagyobb felismerése az volt, hogy a gazdálkodók aktív részvétele nélkül a természetvédelmi törekvéseket sikerre vinni nem lehet. A gazdálkodók azzal, hogy a megfelelő termelői szemlélettel és gyakorlattal segítik a környezet egészségének és egyensúlyának megőrzését, egyben ahhoz is hozzájárulnak, hogy a termelési területen élő madarak ökoszisztéma szolgáltatásai sokkal hatékonyabban és eredményesebben érvényesülhessenek a területen.
A madár-ember kooperációra építő termelési rendszerben az együttműködés az egyik legfontosabb alapelv, ami nemcsak a madarak védelméről szól, hanem az egész ökoszisztéma, a teljes életközösség- sőt: a környezeti hatások és folyamatok egy szinten történő összefonódásáról is. Ebben az új szemléletben magunk mögött hagyjuk a modern ember azon téves feltételezését, hogy az emberi faj a rendszer felett áll, és feladata vagy természetadta joga irányítani azt.
