Gyermekkoromban óceánkutató akartam lenni, de elhittem, hogy nem lehetek az. Bölcsész lett belőlem. Három diplomát szereztem a társadalomtudományok területén, és olyan távol kerültem a természettől, hogy annál távolabb talán már nem is kerülhettem volna.
Aztán édesanya lettem, és minden megváltozott. Gyermekeim születése láthatatlan kézként húzott vissza az anyatermészethez, és saját gyermekded álmaimhoz is. Fiaim megtanítottak a legfontosabb dologra: olyan, hogy lehetetlen nem létezik!
Az elmúlt tíz évben a semmi közepén, egy lehetetlennek tűnő vállalkozásként építettem fel saját vegyszermentes gazdaságomat, két kezem munkájával. Megismertem a természettel való együttélés szabályait, megtapasztaltam, hogyan lehet egyensúlyt teremteni ember és környezete között, és megtanultam, hogyan lehetek részese környezetünk rendkívül bonyolult -ám annál csodálatosabb- rendszerének.
Ez a fantasztikus utazás vezetett el a Bird-Human cooperation system megalkotásához. Egy olyan együttélés víziójához, amiben ember és környezete a kölcsönös haszon elvének érvényesülése mellett tud élni egymás mellett, amiben a mezőgazdaság és élelmiszertermelés gyakorlata a már eleve adott erőforrásainkra alapoz: a körülöttünk élő megannyi hasznos élőlényre, kiváltképp madarainkra, akik számos területen segítik jövőbeli boldogulásunkat.
A madarak ökoszisztémákban és környezeti rendszerekben betöltött nélkülözhetetlen szerepe vitathatatlan, ahogyan az az elszomorító tény is, hogy populációjuk egy folyamatosan csökkenő tendenciát mutat. A tudományos hátterű gyakorlati madárvédelem mellett tehát egyre időszerűbb mind a társadalmi, mind a termelési szféra területén megvalósuló madárvédelmi gyakorlat kialakítása, aminek célja a káros antropogén hatások minimalizálása és annak az egyensúlynak a legalább részben történő helyreállítása, amely valaha a természeti rendszerek, fajok és folyamatok között fennállhatott.
Meggyőződésem, hogy a madár-ember kooperációs termelési szemlélet és a hozzá kifejlesztett gyakorlati rendszer képes összekapcsolni a természetközpontú irányzatok széles skáláját: az agroökológiai megoldásokat, regeneratív mezőgazdasági célkitűzéseket és fenntartható élelmiszertermelési rendszereket. A megfelelő ökológiai szemléletű gyakorlati intézkedésekkel karöltve képes növelni a biológiai sokféleséget, támogatni az ökoszisztéma-szolgáltatások megőrzését, képes segíteni a talaj funkcióinak és egészséges élővilágának helyreállítását, segíthet a mezőgazdaság szélsőséges időjárási eseményekkel szembeni ellenálló képességének megteremtésében, és képes csökkenti a gazdaságok kiadásait is.
Hiszem, hogy létezhet olyan jövő, amiben mindez megvalósulhat, és bízom benne, hogy az idő előrehaladtával egyre többen képzelnek majd el hasonló holnapot.
Célom, hogy a munkám során feltárt összefüggések hozzásegíthessék a társadalmi gondolkodásmód és cselekvés átalakulását egy sokkal inkább rendszerszintű, hosszútávú perspektíva irányába. Egy olyan gyakorlatban is megvalósuló (tehát megvalósítható) termelői rendszer lehetőségeit igyekszem tökéletesíteni, ami az ember és állatvilág szoros együttélésének, együttműködésének lehetőségeit hozza felszínre. Célom egy olyan átkötő híd építése a tudomány párhuzamai között, ami segít egységben látni a madárpopulációk és az emberi tevékenység hatásmechanizmusait, ok-okozati összefüggéseit, illetve jövőbeli perspektíváit.
A környezeti problémákra adott sikeres válaszok képesek lehetnek segíteni azt a természetközpontú integrációs folyamatot, ami elengedhetetlen a fenntartható jövő felé vezető utunkon. Munkámmal szeretném segíteni a madárvédelem társadalmi térnyerését, a mára már nélkülözhetetlenné vált odútelepek hasznának felismerését és megértését, illetve a segítségükkel kiépített rendszer sokszínűségének átláthatóságát.
Egy olyan termelési rendszer lehetőségeit szeretném feltárni a világ előtt, amely a madár-ember kooperáció hosszútávon is fenntartható kölcsönhatásaira épít. Célom egy innovatív, szingularitást felvállaló gazdálkodói- és életvitelbéli szemlélet bemutatása, és az ehhez kapcsolódó kölcsönös haszon elvére épülő gyakorlat ismertetése, hatásainak és eredményeinek átfogó elemzése- mind a szakmai, mind a laikus közönség számára.
Bízom benne, hogy az idő előrehaladtával képes leszek bebizonyítani a termelői közösségnek, a döntéshozóknak és a szakembereknek is, hogy a termelési rendszerbe integrált állatvédelmi tevékenység nemcsak hasznos, de elengedhetetlen is- és ennek (megfelelő ismeretek birtokában történő) helyes gyakorlati alkalmazása egy számos szempontból előnyösebb gazdálkodói- és társadalmi jövőképhez vezethet.
Hiszem, hogy a kiegyensúlyozott, mindenki számára előnyös együttélés lehetséges- és bízom benne, hogy elérkezik az a pont, amikor erre társadalmi igény is mutatkozik. Egy biztos: jómagam, és a hozzám hasonló elkötelezett szakemberek, tudósok és természetbarátok ott leszünk, mikor ez bekövetkezik- addig pedig igyekszünk mindent megtenni azért, hogy ez mihamarabb megtörténjen.
A Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán a társadalmi tanulmányok, a kommunikáció és a szociológia tudományterületein szereztem diplomáimat.
"Hiszem, hogy a kiegyensúlyozott, mindenki számára előnyös együttélés lehetséges- és bízom benne, hogy elérkezik az a pont, amikor erre társadalmi igény is mutatkozik. Egy biztos: jómagam, és a hozzám hasonló elkötelezett szakemberek, tudósok és természetbarátok ott leszünk, mikor ez bekövetkezik- addig pedig igyekszünk mindent megtenni azért, hogy ez mihamarabb megtörténjen."